CUEVA DE ARRIKRUTZ- OÑATIKO KOBAK from Oinatur on Vimeo.

Létezik a mondás, miszerint ami az egyiknek balszerencse, az a másiknak szerencse. Ami a barlangi oroszlánnak és medvének balszerencse volt, vagyis hogy elhaláloztak egy barlangban, az az emberiségnek szerencse. Ez történt a sok-sok évvel ezelőtt elpusztult barlangi oroszlánnal és a barlangi medvékkel. Még mindig Baszkföldön barangolunk, és tudományos szemmel vizsgáljuk a jelenségeket, tanórán kívüli tanulásban veszünk részt! Hiszen mire szolgál az a sok-sok elsajátított tananyag, amit a fejünkbe próbálnak önteni a szüleink és a tanáraink. Nem azért teszik, mert őket ezért fizetik, ha hiszitek, ha nem a tanítás, a másik ember segítéséről szól, hiszen segítünk neki az általunk már ismert tények, összefüggések elsajátításában, megértésében! Ezt a folyamatot nevezzük tanítás-tanulási folyamatnak.

forrás: saját fénykép - Barlangi oroszlán szobor

forrás: saját fénykép - Barlangi oroszlán csontváz imitáció 

forrás: saját fényképek - Barlangi medvecsalád

A fotókon látható szobor, illetve csontimitációk, ahogy azt az elnevezésük is mutatja, nem az eredetiek, azok a múzeumokban találhatók. Látványnak ugyanakkor megrendítő. Főleg, hogy az őket felfedezők még közöttünk vannak, élnek. Az egyik felfedező egy másik diáktársával egy hétvégén, kirándulgatás közben barlangi bejáratra bukkant, ahová bemenve eltévedtek, még hallucinációik is voltak a bent töltött egy nap alatt, majd onnan egy barlangi oroszlán fogával tértek vissza, amit be is mutattak a professzoruknak, aki nem túl lelkesen mondta, miszerint a helyi barlangokban több ilyen fogat is találtak már. Aztán, amikor a diákunk megjegyezte, miszerint az jó, de ők az egész eredeti csontvázat találták meg, csak a fogat hozták el, akkor bezzeg rögtön lelkesebben vonultak ki a kutatók, barlangászok, őslénytan tudósok. Ebben a barlangban talált csontváz az egyetlen egészében épségben talált barlangi oroszlán csontváz Spanyolország, és Európa területén. Az Arrikutz-i barlang a cseppkőbarlangok fajtájához tartozik, és nagyon gyors növekedésű cseppkövekkel van tele, úgy sztalagmitot, sztalaktitot, fisztulákat, függöny cseppköveket és sztalagnátokat is láttunk. A témához tartozó glosszáriumot lásd lejjebb. Miért gyors növekedésű cseppkövekkel van tele? Azért, mert a csepegő vízből kiváló ásványi alakzatok (= cseppkövek - lásd földrajz!) képződésének ütemét befolyásolja az oldat töménysége (= oldott anyag tartalom - lásd kémia!), illetve az éghajlat (= a csapadék mennyisége, körforgás - földrajz!). Itt a kőzetből kioldódó ásványi anyag (kalcium-karbonát) nagy mennyiségben van jelen, és Baszkföld híres a szinte napi szintű csapadékkiválásról, éves átlagos 1200-2000 mm közötti csapadékmennyiségével csúcstartó az Ibér-félszigeten. A barlangban láthattunk még sárga színű legyező és függöny alakzatú cseppköveket is, ahol a sárgás színt az oldott anyagban lévő vas adta, míg a barlang másik részében található zöldes árnyalatokat a réztartalom okozta. A következő képen egy szintén érdekes alakzatú cseppkő látható, harangnak hívják spanyolul. Ha valaki barlangász szakértő olvassa ezt a bejegyzést, vagy valaki utánanéz, nekem érdekes lenne, ha megtudnám a magyar szakkifejezést erre a cseppkőformára.

forrás: saját készítésű kép - "Harang"

forrás: saját fénykép - A Nagy Terem 

Ezen a képen szinte minden, az alábbiakban felsorolt cseppkőforma látható. A plafonról lógnak a sztalaktitok és a fisztulák, alattuk sokszor a sztalagmitok láthatók, és a kép jobb felén a dombon nagyon szépen kifejlett összeért sztalagnátok láthatók.

A kép baloldalán, a plafonról lejőve, a falon rögzülve egy sárgás alakzat a vastartalmú legyező/függöny alakú óriási cseppkő figyelhető meg a gondos szemlélőnek.

A sajátos fényviszonyok miatt, és persze a nem megfelelő fényképezési technikának köszönhetően (= sima régi telefonnal fényképeztem :-) ) nem valami szép fotókat tudtunk készíteni, de ennek ellensúlyozására álljon itt egy gyönyörű profi HÁROM VÍZCSEPP!!

forrás: Cueva Arrikutz

cseppkő - csepegő vízből kiváló ásványi alakzatok.

sztalagmit - állócseppkő (sokszor a függőcseppkő alatt található)

sztalaktit - függőcseppkő, ebből láthatunk a legtöbbet a karszt barlangokban.

fisztula - (szalmaszál) ebből fog kifejlődni a sztalaktit, nagyon törékeny, a vékony falú, éppen csak vízcseppnyi belső átmérőjű cső. Az idő előrehaladtával bezáródik az alja, és úgy képződik tovább

sztalagnát - függőcseppkő és állócseppkő összenövéséből alakul ki.

cseppkőképződés sebessége - a kialakuló cseppkő képződmény növekedése mm/év vagy m/év-ben megadva (átlagosan 15-20 év alatt nő 1 mm-nyit a cseppkő Európában, kontinentális éghajlat esetén) - jelen esetben, az óceáni éghajlat, a sok csapadék miatt az Arrikrutz barlangban az 1mm-es növekedéshez elegendő 10 év is.

Egy nagyon érdekes jelenséget is láthattunk, a barlang bevezető szakaszán a plafonról lógtak le a fisztulák, de színük alapján láthattuk, hogy nem "szokásos" cseppkövekről van szó. Ezek a beton plafonból kioldódó szárazanyagból képződnek, így nem olyan szépek, kissé mattos a színük. Sajnos a fényviszonyok miatt nem tudtuk lefényképezni.

Tehát mit csináltunk / csinálhatunk, amikor a tantermen kívüli oktatási formát választjuk? Úgy nevezett ÉLMÉNYPEDAGÓGIÁ-t csempészünk a fiatalok életébe. A felmérések szerint egy mai általános és középiskolás fiatal napi 5-8 tanórán, majd 1-5 szakköri/edzés/zenei/ foglalkozáson és házi feladat megoldáson edződik nap, mint nap. Ezek után a legtöbbjük nem a szabadban tartózkodik, hanem a TV, Internet előtt található lefekvésig. Szóval a nap 2/3-át ülve tölti. Igazán nem nagy gond, ha néha-néha kivisszük őket például a Duna partra kőszobrokat emelni, hogy az egyensúlyi építkezést szemléltessük, vagy barlangi túrára menjünk, és cseppkövekről tanuljunk, kémiázzunk, földrajzozzunk.

A következő bejegyzésben folytatjuk még a barlangokat, hiszen rengeteg dologról nem beszéltünk még. Például a barlangi állatvilágról, és a híres hazai barlangokról!

Üdvözlettel,

ScienceGuruk