Az előző bejegyzésemben  a buborékokról írtam egy kicsit, majd másnap elmentünk a boltba, és mivel a fiam szereti a barna sört, hát vett magának egy doboz Guinness barna sört, Szent Patrick nap alkalmából! Hajrá írek!  A Lánchíd és más budapesti épületek is részt vettek idén a zöldrefestésben! Egyszer én is elindulok a szivárvány tövéhez, hogy megtaláljam a magam kis kincsét.

forrás: pixabay.com

Bár ez itt nem a reklám helye, de úgyis a csatolt fényképeken majd látni lehet a sör nevét, így gondolom nem követek el nagy bűnt ha kiírom. A fiam pedig már 22 éves, úgyhogy nyugodtan ihat sört. Amikor betette a kosárba, csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy ugye tudod, hogy egyes ír sörökben műanyag golyó van betéve gyárilag, hogy felhabosítsa a sört, és frissen csapoltnak nézzen ki. Na ezen aztán kiakadtam! Miért nem mondtad EZT tegnap? - tettem fel természetesen a logikus kérdést, hiszen azzal kissé még érdekesebbé tehettem volna a bejegyzést! Aztán rögtön jött a következő kérdésem...és mekkora ez a golyó, hogy éri el a felhabzást? Gondolkodtam, gondolkodtam, különböző teóriák, feltételezések születtek meg, majd előkaptuk az okostelefont és rákerestünk a neten. Itt első lépésként megtudtam, hogy ezeket a golyókat floating widget -nek hívják, és az elődje a sima widget már elég régi, ír sörgyári találmány. A floating widget sem mai gyerek, azt 1964-ben védették le.

forrás: saját fányképek a Guinness dobozos sörben található floating widget-ről

Mint igazi érdeklődők, megpróbáltunk a dolgok mélyére hatolni, és a siker bebiztosítása érdekében több doboz sörre is szert tettünk, majd már otthon leültünk a gép elé és nekiálltunk az információk beszerzésének. Sajnos a neten legalább három, egymástól eltérő magyarázat is kering. Itt lesz fontos a megfelelő információ forrás megválasztása! Nézzük a fellelt magyarázatokat:

Magyarázat 1: Eszerint a golyó akkor indítja be a habosítási folyamatot, amikor megrázzuk a dobozt a felnyitás előtt.

Magyarázat 2: Eszerint a golyó nitrogén gázzal van töltve, majd a felnyitás pillanatában fellépő nyomáscsökkenés hatására egy apró lyukon keresztül kirobban a nitrogéngáz a golyóból, és ez a gáz habosítja fel a sört.

Magyarázat 3: Eszerint a golyón eleve létezik a kis lyuk, a golyót elhelyezik a dobozban, majd a feltöltéskor a megnövekedett nyomás hatására a golyóba préselődik egy adag nitrogén gáz és sör, amik a felnyitáskor a fellépő nyomáscsökkenés hatására ezen a lyukon keresztül távoznak, és így habosítják fel a sört. 

Nos, az első magyarázatot rögtön el is vethetjük, hiszen nem szoktuk felrázni a sört kinyitás előtt, valamint a rázásos habosításhoz nem a gömb/golyó formátum lenne a legjobb megoldás.

Azt, hogy a barna sörbe nitrogén gázt adagolnak a kisebb méretű buborékok létrehozásának az érdekében, szintén nem tudtam, mit tehetek, nem vagyok nagy sörivó! A sörhab minősége, a habzás folyamata lesz más a nitrogén adagolásával. Más, mint a világos söröknél ahol csak a természetesen képződő szén-dioxid gáz vesz részt a habosítás folyamatában.

Miután megtudtam, hogy nitrogéngázt adagolnak a sörhöz, természetesen a második és harmadik magyarázat lettek az esélyesebbek. De melyik? Technológiailag a Magyarázat 2 kissé nehézkesebben kivitelezhető, míg a Magyarázat 3 tűnt a legkönnyebben kivitelezhetőnek és a fizikája is megalapozott volt. 

A valóságban ez a keresés természetesen a guinness.com honlapon kezdődött, s ott be is fejezhettem volna, hiszen a cég maga készített több kisfilmet is erről a jelenségről és a magyarázatát is megadja. De én szerettem volna megtudni, hogy egy egyszerű kereséssel mennyire tudjuk magunkat is félreinformálni. És igen, az internet bemutatta azt az oldalát is, amit annak köszönhet, hogy BÁRKI, és természetesen BÁRMIT leírhat, nagyon okosnak tűnő szavakkal, amit mások később tényként kezelnek, miután elolvasták, megnézték. Szóval NAGYON vigyázzatok, hogy mit és hol olvastok, és kinek mit hisztek el! Jobb, ha a fellelhető információkat fenntartással kezelitek.

Nézzük, hát meg a gyári magyarázatot, amit a Guinness youtube csatornájáról töltöttem fel:

 forrás: https://www.youtube.com/watch?v=b-qerLvBuA8  (2017.március 19)

Bár a vizsgálat, és a magyarázatok után sem lettem barna sör kedvelő, valóban van valamiféle különbség a szén-dioxid + nitrogénes barna sör és a csak szén-dioxidos világos sör habzási állaga között!

Ha valakit mindezek után maga a sörkészítés folyamata is érdekelne, ami szerintem kimondottan érdekes, az OzoneNetwork TV Hogyan készül? Megmutatjuk sorozatának egyik epizódját ajánlanám, szintén a youtube-on található OzoneNetwork csatornáról:

forrás: https://www.youtube.com/watch?v=b-qerLvBuA8&list=PLvbb9-npwBgPWVjNYsrYPw4sAp88zg-O5&index=4 (2017. március 19)

Idősebb olvasóinknak kellemes sörözést kívánva búcsúzunk, 

ScienceGuruk