Az, hogy a Természet csodálatos és sokszor meglep minket, nem jelent újdonságot annak, aki nyitott szemmel és elmével jár a világban. Az állatoknál látott, tapasztalt tulajdonságok nem egyszer inspirálták a korszakalkotó felfedezéseket, találmányokat. Általában a találmányok elsődleges célja a szükségleteink fokozott kielégítése, illetve a lustaságunk biztosítása. Amikor én tanultam az egyetem, az a szólás járta, hogy a legjobb mérnök a lusta mérnök, mert az kitalál valamiféle szerkezetet, újdonságot egy adott folyamat leegyszerűsítésére. Külön tudományág fejlődött ki a természetben kifejlődött megoldások átültetésére a műszaki gyakorlatba, illetve a tudomány-technika egyéb területeire. Miért is vesszük át ezeket a megoldásokat, miért olyan jók ezek a megoldások? Mert a Természetnek az evolúció, a természetes kiválasztódás során csak és kizárólag a túlélést biztosító optimális megoldás jelentheti a jövőt az adott faj számára. Optimális megoldás! Vagyis nekünk "csak" le kell másolnunk ezt az optimális megoldást, és könnyebbé, kényelmesebbé, gyorsabbá, egészségesebbé tehetjük a következő nemzedékeink számára az életüket. Vagyis nekünk a Természet az agyunkat tette optimálissá, hogy azt alkalmazni tudjuk a túlélésben. Mielőtt még belekötnétek, természetesen az utolsó mondatomban az optimális agyra való utalásom NEM MINDEN emberi egyedre igaz sajnos :-)
Bár csak mostanában kezdték el oktatni Magyarországon ezt a szakot az egyetemeken, a bionika valójában már régóta létező tudományág, csak nem így nevezték. Már Leonardo da Vinci is aktív művelője volt ennek a tudományágnak, hiszen a repülőszerkezetei megtervezésénél vizsgálta és másolta a repülő állatokat, köztük a denevéreket! Szóval kinek is köszönhetjük az első Batman rajzokat és terveket? Leonardo da Vincinek. Sajnos ingyenes képet első nekifutásra nem találtam a szárny tanulmányairól, de itt egy érdekes link, ahol mindezek megtekinthetők. Keressétek a flyingmachine 1488-as tanulmányát.
Azért egy-két érdekes képet találtam ingyen Leonardo da Vinci-vel kapcsolatosan is.
forrás: pixabay.com
forrás: pixabay.com
Másik ilyen jelenség, amit a természetet megfigyelve vettünk át, például a lótusz effektus, ami alatt a felületek nagyon kicsi nedvesíthetőségét értik. A lótusz virág levelei a felületük struktúrájának köszönhetően hidrofób, azaz víztaszító képességgel rendelkezik. Ennek a képességüknek köszönhetően a lótuszvirág tányérjai mindig tiszták. Nagy felbontású mikroszkópokkal vizsgálva a levelek felületét, mikroszkópikus kitüremkedéseket láthatunk, és ezeknek a kitüremkedéseknek köszönhetően a felületre hullott vízcseppek nem terülnek szét, nem képeznek filmréteget a felületen, hanem gömb formában gördülnek le. Eközben pedig magukkal ragadják a koszszemcséket a felületről. Ezt nevezzük öntisztító képességnek. Nem csak a trópusokon vannak ám ilyen növények, hanem nálunk Magyarországon is! A diákjaimmal az egyik évben mi megvizsgáltuk ezt a jelenséget a saját magunk által nevelt Sarkantyúka (Tropaeolum majus) virág levelein. Nektek is figyelmetekbe ajánlom, akár most rögtön elültethettek egy adag magot (magot kis csomagban, olcsón a gazdaboltokban kaphattok), és körülbelül 15-20 nap múlva már lesz egy kis növénykétek, ami kb még 15-20 nap múlva már levelet is hajt, amivel akár már kísérletezhetünk is. Ha a verseny második fordulójában egy fényképsorozatot is mellékeltek arról, ahogy elültetitek a sarkantyúkát, majd később, a tanév végéig még küldtök a levelekkel való kísérletről is képeket, úgy bizonyára pluszpontokkal gyarapodhattok a versenyben! Kellemes kísérletezgetést kívánok!
Ilyen hidrofób felülettel bírnak egyes sivatagi bogarak is, amelyek a reggeli harmatot tudják a kitüremkedésekkel borított hátfelületükön végig futtatni. Ezt a "természeti technológiát" használja fel egy Kitae Pak nevű tervező az új sivatagi kulacsához, amit Dew Bank Bottle-nak nevez.
Ezt az ismeretterjesztő szintű, nagyon érdekes videót mindenkinek ajánlom:
Folytathatnánk még a felsorolást, a Természet által ihletett technikai/tudományos találmányok hosszú sorát, de csak néhányat emelnék ki, ezekről valószínűleg már ti is hallottatok, és a beadandó feladataitokba bele is foglaljátok, a jelenség magyarázatával együtt.
Íme: az úszók cáparuhája - cápabőrt, a helikopter - a juharmagok mozgását, a sószóró - a mákgubót, a geodéziai kúp - -az egysejtű sugárállatka (rodiolária) kovavázát, a szuper tapadó (figyelem nem ragasztó!) felületek - a gekkó tappancsait, az injekciós tűk pedig - a kígyók méregfogának a végét utánozzák, és így tovább ...
A későbbiekben még vissza-visszatérünk a témához, hogy egy-egy ilyen találmányt kivesézhessünk, minden szempontból megvizsgálva a jelenségeket, ugyanis az egyre apadó ásványi és természeti erőforrások optimális felhasználásához egyre több ilyen, a természetből átemelt találmányra lesz szükségünk. Figyeljétek a tudományos híroldalakat, hiszen az anyagkutatók, az energetikai szakemberek, a víz és hulladékhasznosítók az utóbbi években is széles körben felhasználják a természetből vett mintákat. Ezeknek a természeti alkotásoknak az egyik legjellemzőbb vonása a maximális hatékonyságú energia- és anyagkihasználás.
Az emberiség túlélése érdekében remélem, hogy sikerül egy, az embert is magába foglaló önfenntartó rendszert megalkotnunk, és lehetőleg kissé rövidebb idő alatt, mint azt a Természet csinálta!
