A következő percekben a ScienceGuruk Tehetségtámogató Programba bekerült középiskolás diákok egy csoportjának a Paksi Atomerőműben tett látogatásáról írt diákbeszámolót olvashatjátok, és az ott készült fényképeket csodálhatjátok meg.

Mikecs Enikőnek, mint akkreditált helyszíni tudósítónknak ezúton is köszönjük!

Feltörtük az okostojásokat! és mit találtunk!

"Sugárzó mosollyal!

Paks. Atomerőmű. Ez a két szó mára már összefonódik az emberek fejében. Mindenki tudja, hogy hazánk egyetlen  atomenergia-szolgáltatása ezen a helyen van, de magát az erőművet már csak nagyon kevesen tudják elképzelni. Legalábbis eddig én így voltam vele. Ha egyetlen mondattal kéne összefoglalni az egész paksi létesítményt, akkor ezt mondanám: értem én, de akkor is felfoghatatlan.

Iskolánkból 40 embernek adódott meg a csodálatos lehetőség, hogy részt vegyenek a üzemlátogatáson. Mondanom sem kell, mindenki izgatottan várta. És nem hiába, mivel olyan dolgokkal ismerkedhettünk meg, amik egyáltalán nem hétköznapiak.

Ahhoz, hogy megértsük mit is látunk pontosan, muszáj némi ismerettel rendelkeznünk az atomerőmű felépítésével. ˇ

„Az atomerőművekben a hőenergiát maghasadás útján felszabaduló magenergia szolgáltatja, melynek felhasználásával vízgőzt állítanak elő… Az erőműben lejátszódó energiaátalakulási folyamatokat az atomerőmű elvi felépítésének blokksémája mutatja. Fontos megkülönböztetni az energiaátalakítással összefüggő három üzemi kört. Hermetikusan zárt primerkör: itt történik a maghasadás útján felszabaduló hőenergia elszállítása a reaktor aktív zónájából a szekunder kör gőzfejlesztőjébe. A szekunder körben a nyomás csökkentésével a turbinát meghajtó nagy nyomású gőzt állítanak elő. A harmadik (tercier) körben a turbina fáradt gőzét csapatják le vízhűtéssel.”

(1_atomeromu kép)

Első körben a létesítmény gyakorlóközpontját tekintettük meg, ahol életnagyságban mutatták be, hogy is néznek ki az atomreaktor részei – persze inaktívan. Itt lehetőségünk volt megfogni milyen anyagból készül a 10 méter mélységű tartály, kisétálni a peremére (ami valóságos helyzetben le van fedve, hiszen benne történik maga a maghasadás), valamint bele is másztunk egyes részeibe.
Ezenkívül ebben az épületben folynak még a képzések is és a szakmai gyakorlatok, hiszen senki sem dolgozhat az erőmű közelében előzetes oktatás, „kiképzés” nélkül.

Bebújtunk - sok jó ember kis helyen is elfér! (csoport1)

Itt eltörpülünk a reaktrortartály mellett a KGYK-ban (csoport2)

Ezután átmentünk az üzem főépületébe, ahol maga a reaktori rész mellett a Látogatóközpont van, ami egy interaktív kiállítótér, ahol az atomenergiát a hétköznapok világában helyezi el, könnyen értelmezhető, játékos panelek, ábrák és makettek segítségével. Ezen mi is végig sétáltunk, kicsit megismerkedve az atomerőmű hétköznapibb fogalmával is.

Éppen a 15 hónapos ciklus előnyeiről hallgatunk előadást a Látogatóközpont szakemberétől. (bemutató)

Aztán elérkezett a nagy várakozás vége, hiszen beléphettünk az atomerőmű tényleges és monumentális területére. Talán úgy tudja legegyszerűbben elképzelni az ember a méreteket, ha a Boronkay épületét szerény kis viskónak képzeli az üzem mellett…

Pontosan, a látvány lélegzetelállító. Kisebb várost találtunk magunk előtt, kiépített kocsi és bicikli utakkal, kertekkel, nyüzsgő embertömeggel és az egyik legszigorúbb ellenőrzési rendszerrel. Miután minden protokollon átestünk és megkaptunk fejvédő sisakunkat beléptünk az erőmű szekunder körébe, azaz a turbinacsarnokba. Felfoghatatlan méretek és fülsüketítő zaj fogadott minket (még szerencse, hogy kaptunk füldugót). Szédületes magasságban a hatalmas gépek között már-már az émelygés fogott el a tudattól, hogy hol is sétálgatok.

(turbinacsarnok_01)

A primer kör kisebb volt, mint a turbina csarnok. Ide már sajnos nem léphettünk be, egy külső, üvegezett falú folyosóról nézhettünk le az alattunk elhelyezkedő atomreaktorra, ami mellett hófehérbe öltözött szakemberek mozogtak. Itt nézelődtünk pár percig, próbáltunk a látvány teljes egészét befogadni - fejben összerakni, hogy amit láttunk a gyakorlóközpontban alkatrészek, azok most összerakva és működve egy hatalmas acélfedő alatt vannak.

(paks-reaktorter_01)

Ezután már  csak az volt hátra, hogy leadjuk sisakjainkat – bármennyire is szerettük volna megtartani – és passtartóinkat a „látogató” felirattal, s elinduljunk haza. Kinézve a busz ablakából még messzi láttuk az üzem két hosszú kéményét, majd lassan az is eltűnt látókörünkből.

Az Erőmű előtti parkban pedig megemlékezhettünk az 1942 december 2-i dátumról, az alábbi fényképen is látható szobor tövében. Ennek a dátumnak is, mint sok minden másnak a tudományban, van magyar vonatkozása. Fermi (olasz tudós) és Szilárd Leó tervei alapján épült meg Chicagóban az első atommáglya, azaz nukleáris reaktor, amelyben 1942. december 2-án délután háromnegyed négykor a világon először megvalósult az ellenőrzött, önfenntartó láncreakció. 

(vége)

Mikecs Enikő 12.P"

Üdvözlettel,

ScienceGuruk