Látogatás a BME Nyitott Laborok Délutánján

Az BME által feltöltött képek is mutatják, hogy rengeteg érdeklődő középiskolás diák használta ki a különböző laborok meglátogatásának a lehetőségét. A ScienceGuruk Tehetséggondozó Program keretében a mentorált diákok és a mentortanárok, Kovács Éva és Tóthné Brassói Hilda is az érdeklődő látogatók között voltak. A diákok az előzetes ismertető és felkészítő foglalkozáson hallhattak az mentortanárok által az előző években tapasztaltakról, így határozott elképzelésekkel indultak neki ennek a délutánnak, 2016.november 11-én. 

Tanáraink rövid beszámolója a programról

"...A műegyetemen jártunk

Idén is nagy örömmel és sok érdeklődő diákkal vettünk részt a BME által megrendezett Nyitott Laborok Délutánja című rendezvényen. A VIK – villamosmérnöki kar – dékánjának tájékoztató előadásán hallhattunk a sikeres egyetemi felvételi illetve a diplomaszerzés általános problémáiról, tapasztalatairól. Láthattuk, milyen lehetőségek állnak a hallgatók előtt, hogy egy világszerte elismert diplomát szerezzenek, mellyel  sikeresen pályázhatnak jól fizető mérnöki állásokra.
Ezt követően diákjaink két csoportra bontva, két-két egyetemi hallgató kíséretében/kalauzolásával 5-5 laboratóriumot látogattak meg, ahol megismerhették a laboratórium kutatási területét, az ott dolgozók munkáját, életpályáját. Különösen érdekes volt a nagyfeszültségű laboratórium, ahol 50kV-tal bemutatott kísérleteket láthattunk vagy a Nokia 5G hálózatának fejlesztésével foglalkozó labor. De teljesen új világot rajzolt elénk a távvezérelt/vezető nélküli autók fejlesztésével, illetve a számítógépes rendszerek biztonságával foglalkozó CrySys laboratórium is. Reméljük,  azok akik idén nem tudtak eljönni, jövőre majd csatlakozni tudnak hozzánk, ezáltal is segítve az ő pályaválasztásukat is. Az általunk készített képeket a következő bejegyzésben nézegethetitek meg, holnaptól.

Kovács Éva és Tóthné Brassói Hilda"

Miért tanuljak matematikát és fizikát?

Melyik utat válasszam?

Mi legyen a jövőm?

forrás: pixabay.com

Az első kérdésre a kifogás lehet az, hogy a matematika és a fizika nehéz. Sokat kell gondolkodni, sokat kell számolni. Miért válasszam ezt az utat?

Igazad van! A természettudományos, a mérnöki, az orvosi, az informatikai pályákhoz valóban sokat kell tanulni, valóban sok és alapos matematika, fizika, biológia, kémia, stb tudásra van szükségünk. Az út nehéz, viszont az út tetejéről, a csúcsról, amikor fáradtan, de elégedetten felértél nagyon távolra láthatsz el, mindent megismerhetsz! Ezeknek a hegyeknek a meghódításának az elengedhetetlen eszközei a matematika, a fizika, stb.

Tedd fel magadnak a kérdést:

"Szeretnék-e olyan hídon közlekedni, amit egy matematikát, fizikát nem értő mérnök tervezett??"

"Szeretnék-e olyan orvoshoz kerülni, aki nem tanulta meg a biofizikát?"

 "Szeretnék-e olyan orvosságot bevenni, amit egy, a kémiát nem elsajátított gyógyszerész állított össze?"

....és így tovább... biztos sokkal jobb példákat is tudnátok emlegetni, mint én. De azzal biztos mindenki egyetért, hogy az életünket, biztonságunkat, jövőnket csak olyan emberek kezébe helyezzük szívesen, akik a lehető legtöbbet elsajátították a saját hivatásuk területén.

A természettudományokhoz valami olyasmi is kell, amit én tehetségnek hívok, és leginkább ahhoz hasonlíthatnám, ami a művészetekhez is szükséges.

forrás: pixabay.com

DE

Ez a tehetség szinte kivétel nélkül mindenkiben benne van, csak elő kell azt hozni, fel kell kelteni az érdeklődést, a szerelmet a természet és a tudományok iránt. Lehet, hogy ez a felszínre hozott tehetség, szeretet, érdeklődés végül is nem életcélja lesz a gyermeknek felnőttkorára, viszont egy hozzáállást kialakíthatunk benne, és így egy értő felnőtt lehet belőle, aki tudatosan éli meg a technikát, és nem kütyü-szinten. Mindenkit meg lehet tanítani a környezetünk megfigyelésére, a kérdések mindenkiben felmerülnek. Mindenkinek joga van megismerni ezekre a kérdésekre a válaszokat és mindenkinek joga van megtanulni tanulni, értelmezni, gondolkodni. Van, akinek ezt egy pillanat alatt fel lehet villantani, és a későbbiekben minimális segítséggel ő magától jön rá a dolgok nyitjára, saját tanulási, elsajátítási módszereket fejleszt ki, és csak néha-néha van segítségre szüksége. Van aki gyorsabban és magasabbra szárnyal, mint akár a legjobb tanár, a legnagyobb tudós koponya. És vannak, akiknek pontosabb, szilárdabb útmutatókra, adott tanulási formákra, klisékre van szükségük. 

Sok fizikussal, matematikussal, elméleti és kísérleti szakemberrel beszélgettem, dolgoztam együtt, de egy dolgot biztosan kijelenthetek. Olyat nem ismertem, aki ne élvezte volna a tudományt!

Tehát mi a legfontosabb, ha el kell döntened a pályaválasztásnál, hogy mit tanulj? Merre menj? Azt válaszd, ami a legjobban érdekel, amit élvezel! Ne azon gondolkozz, hogy hol érvényesülhetsz a legjobban, hol lesz a legjobb a fizetésed! És ne legkisebb ellenállás útját válaszd! 

Ha érdekel a természet, ha élvezed a vele való foglalkozást, ha jó a probléma felvető és megoldó képességed és ha mindezek mellett még a matematika is elkápráztat, és addig nem hagyod abba a feladaton való fejtörést, amíg rá nem jössz a megoldásra, akkor ezeken a pályákon van a helyed.

Természetesen mindig voltak, vannak és lesznek géniuszok, zsenik, akiknek a minőségi ugrásokat köszönhetjük, de a tudósak számottevő többsége normális ember, aki egyszerűen csak élvezi, szereti a gondolkodást, az alkotást, és használni szereti a legnagyobb ajándékot, amit a Természet nyújtott nekünk, az AGYUNKAT!

Válassz matematika faktot, fizika faktot vagy egyéb más természettudományokat emelt óraszámban, és meglátod, az alap tananyagon felül kezd igazán élettel megtelni minden tantárgy. Ott tudják a tanárok igazán bemutatni neked mit ér az ő szívük csücske! Az alap óraszám erre a legjobb tanárnak sem elég sajnos.

Nyugodtan nézz körbe a szakkörökön, ne legyél rest többre is elmenni, és persze nem utolsó sorban az interneten is rengeteg olvasható, nézhető, sőt játszható természettudományos anyag található. Ugyanakkor szokás szerint az interneten alattomos zátonyokkal, hamis, áltudományos érvekkel, magyarázatokkal is bőven találkozhatsz, hogy a tudományos összeesküvés elméleteket már ne is említsem!

Valamiben mindenki tehetséges!

A jó iskolának, a jó tanároknak általában 12 évük van arra, hogy ezt a valamit felkutassák, felszínre hozzák. Erre vállalkoztunk többek között ezzel a Scienceguruk Tehetséggondozó Programmal is. 

Reméljük, hogy a Boronkay György Közhasznú Alapítvány és az AUCHAN segítségével zajló programunkkal többeknek a tehetségét sikerül felfedezni és kibontakoztatnunk!

Üdv,

ScienceGuruk