A ScienceGuruk Tehetségtámogató Program Versenyének a 4. fordulója:

gondolkodó kisfiú [forrás:pixabay.com]

ELMÉLETI KÉRDÉSEK:

Most volt 6 éve, hogy 2011. március 11-én hatalmas tengerrengés és szökőár robbant ki Japán partjainál és okozott nukleáris balesetet Fukushimában. A természeti katasztrófa következtében 20 000 ember halt meg illetve tűnt el és kb. 120 000-en váltak otthontalanná – emlékeztek szomorúan japán barátaink.

Mostani elméleti kérdéseink ezzel, ill. hasonló pusztító természeti jelenségekkel foglalkoznak.

A természet erejét és a jelenségek összetettségét azzal szeretnénk hangsúlyozni, hogy a korábbiaktól eltérően most nem 2, hanem 4 kérdésből választhattok.

E/7.  Mi a tsunami? Honnan ered a szó? Vajon miért? Mi okozza ezt a jelenséget? Mik a közelgő tsunami előjelei? Hogyan lehet ellene védekezni? Csak Japánban fordul elő?
Az elmúlt 100 évben(=évszázadban) hol és mikor volt ilyen jelenség? Azt mi váltotta ki? Mekkora pusztítást okozott?

vulkánkitörés [forrás:pixabay.com]

2010-ben Izlandon kitört egy vulkán, mely több napra megbénította a légi közlekedést.

E/8. Mi okozta ezt a kitörést (azaz: hogyan működik egy vulkán)? Miért kellett a légi forgalmat leállítani? Miért veszélyes az izlandi vulkánok kitörése? Milyen rövid és hosszú távú hatásai vannak/lehetnek egy vulkánkitörésnek? (Olvass utána az izlandi Laki nevű vulkán kitörésének!!!)

E/9. Milyen az a „gyilkos tó”? Mitől veszélyes? Hogyan lehet „megszelídíteni”? (segítség: olvass utána mi történt 1986-ban Kamerunban?)

E/10. Mi okozta az Ausztrália partjainál megjelenő hab-fürdőt 2012-ben?
Mi az a „tejes-tenger” jelenség? Ki és melyik regényében írt róla?

További plusz pontok szerezhetőek az alábbi szavak/jelenségek megmagyarázásával:

pororoca, piroplasztik áradat, mi a különbség a hurrikán és a tornádó között?

Ne feledjétek! Az internetről teljes szövegrészeket átemelni nem lehet, azaz: saját szöveges megfogalmazást várunk. Kérjük a munka végén (a 3 oldalnyi terjedelmen kívül) tüntessétek fel a forrást – honnan gyűjtöttetek anyagot. (könyv szerzője, címe, honlap elérhetősége, stb.) és a saját neveteket, iskolátokat is!

MÉRÉSI FELADAT:

M4. Tervezz, végezz mérést mobilod/okostelefonod használatával!

Régebben (még az 1990-es években is!) ha meg akartuk mérni pl. egy tárgy  sebességét, akkor  mérőszalaggal lemértük a test által megtett utat és a megtételéhez szükséges időt, majd ezek hányadosaként meghatároztuk a mozgás sebességét.
A sebességek vizsgálatával kiszámíthattuk a test gyorsulását is.

Később, pl. a digitális fényképezőgépek elterjedésével már lehetőség lett „modernizálni” ezt a mérést. Elég volt egy – mérőszalag mellett  - mozgó testről pl. sorozatfelvételt készíteni, és megkeresni a kiválasztott két jel melletti elhaladást rögzítő képkockát. Ismerve, hogy a gép hány másodperc alatt hány képet - azaz egy képet mennyi idő alatt - készített ki tudtuk számolni a vizsgált útszakasz megtételéhez szükséges időt, abból pedig a sebességet.

Videofelvétel készítésével, és a felvétel „kikockázásával” is hasonlóan mérhettünk.

Ma, az egyre jobb minőségű mobilok, sőt okostelefonok elterjedésével még egyszerűbben végezhetünk méréseket, de sokan nem is ismerik a „kütyük” ilyen alkalmazási lehetőségeit, ill. az ezen célra készült applikációit.

Most az lesz a feladatod, hogy ismerd meg és használd a telefonod ezen „képességeit”, lehetőségeit.

Gyűjtsd össze, írd le mire képes a géped, milyen applikációkat találtál hozzá és végezd is el az általa lehetővé tett méréseket.
(Akár össze is hasonlíthatod pl. egy csiga, giliszta, macska, kutya, biciklis, motoros, autó sebességét, gyorsulását!)

 Bátran böngéssz a neten is, de ne felejtsd el feltüntetni a felhasznált honlap, forrás, applikáció címét, „lelőhelyét”, az ötlet eredetét.

MODELL KÉSZÍTÉSE 

MK4. Egyensúlyozó vagy súlypont modell:

egyensúlyozó ember [forrás: pixabay.com]

Történeti bevezető:

Az emberi mozgás fejlődése során a test súlypontja feljebb került. A felegyenesedett ember már sokkal összetettebb mozgásra képes, mint a fán élő őse. De a súlypont- emelkedésnek ára van. Könnyebben ki lehet billenteni a testet egyensúlyából és a gerinc terhelése is megváltozott.

Készíts olyan modellt vagy modelleket, amivel a testek súlypontját lehet bemutatni!

Felhasználhatsz bármilyen anyagot ezekhez, ötletes dolgokat készíthetsz kartonból, kinderes játékokból vagy gyurmából! Szem előtt tarthatod az újrahasznosítást is!

Adunk támpontokat is: például a kötéltáncos is azért visz magával egy hosszú nehéz rudat, mert azzal tudja a súlypontját alacsonyabbra vinni illetve könnyebben korrigálni a dőlését. Vagy: a hajók tőkesúlya is a feldőlést akadályozva, a kibillentő erő ellenében próbálja a hajót függőlegesbe visszaállítani. Végül egy régi jól ismert játék, a Kelj fel Jancsi, amit elbillentesz vagy felborítasz, visszaáll az eredeti helyzetébe.

Ehhez hasonló dolgokat te is ki tudsz találni!

Felhívjuk a figyelmed a körültekintő kísérletezésre!

Az elkészült modellről készíts 2-4 db jó minőségű fotót, és mellékeld a modelled leírását is.

Készíts egy modellt az iskolánkban megrendezésre kerülő kiállításra, és egyet magadnak, hogy társaidnak is be tudd mutatni!

Sok sikert a tervezéshez!

Üdvözlettel,

ScienceGuruk